Persze, egymásnak lehet ugrasztani embereket más alapon is, de nincs olyan "fantasztikusan" eredményes eszköz, indok, vagy ürügy, mint a vallás.
***
Amikor az ember vallásokról vitázik, és általánosítani próbál, hogy minden vallás rossz, tehát maga a hit a rossz, akkor az egyik leggyakoribb ellenpélda a buddhizmus szokott lenni. Ugye nehéz letagadni a kereszténység bűneit (inkvizíció, pedofília,...). A hírekből szinte mindenki ismeri az iszlám bűneit (terrorizmus, szélsőséges elnyomás egyes vidékeken, nők elnyomása,...). A különféle nem monoteista vallások általában kisebbek, de itt is mindenki ismer negatív eseteket, vagy el tud képzelni ilyeneket, meg ezek ugye eleve nem a jóságos, és szerető istenről szólnak, hanem kézenfekvő módon eleve egymással harcoló istenekről, tehát eleve nem lehetnek a világra boldogságot és békét elhozó ideológia jelöltjei. Nem is nagyon aspirálnak erre. Ezek a politeista vallások a monoteista hívők számára eleve a régi, történelmi korok realitásait tükröző, nevetséges, emberi, túlságosan is emberi vallások. Nekünk persze a monoteizmus is egykutya.
A buddhizmus azonban látszólag egy furcsa eset, kivétel, egyedi vallás. Ugyan a politeista hinduizmusból gyökerezik, de egyetlen igazi prófétája, kimagasló alakja van, aki a vallás elvont abszolút jellegét kidomborítja, és ezzel már-már monoteista vallásnak számít. Buddha végül is a buddhizmus egyetlen istenfigurája, különösen ahogy az a nyugati kultúrába eljut. El lehet képzelni, hogy Ázsiában a buddhizmusnak sokkal hangsúlyosabb a politeista, pogány jellege, amelyről az előbb azt mondtam, hogy még egy monoteista, nyugati hívőnek is megmosolyogtató. De ahogy azt a nyugatra eljövő buddhista tanítók tolmácsolják, az a buddhizmus-kép mindjárt több tiszteletet ad, mondom, sokszor még akár a kereszténységnél is szentebbé magasztosul. Messziről jött ember, ugye azt mond, amit akar. Csak hát modern korunkban már itt az Internet, szóval mégsem. Ma már nehezebb beadni az embereknek a vallásos marhaságokat is, és egy vallásról szóló feltupírozott képet is. De mi nem hátrálhatunk meg holmi elhibázott udvariaskodásból, nem szabad a buddhizmust sem szent tehénnek tekinteni.
Pont ezért is fontos egy kicsit figyelni bizonyos hírekre a világról, melyek a napokban például arról számolnak be, hogy Burmában (Myamar) buddhisták és muszlimok csaptak össze. Sok tucatnyian haltak meg, még többen sérültek meg, sok ezreknek kell menekülniük, semmisül meg az otthonuk. Nem kicsinyes dologról van tehát szó, minimum a koptok irtásához hasonló, durva jelenségről. Az összecsapásnak tartós zavargás jellege van, régi történet, nem most kezdődött, és vélhetően nem is most fejeződik be.
Burma, mint tudjuk, egy zárt, diktatórikus ország, és emiatt nem sok hír szivárog ki onnan. Körülbelül úgy titkolhatják, mint a szovjetek az ukránok irtását. A hatalom nyilván nem a muszlim oldalon áll, de nem is szereti, ha az országban bármiféle zavargás van, legfeljebb kicsit szemet huny egy kis népirtás felett.
A két fél tehát az iszlám és a buddhizmus. Mint mondom, nem sok részletet lehet tudni, de egy kicsit utána lehet járni más nyelven hozzáférhető hírekben, és annyi biztosnak látszik, hogy mindkét fél durván benne van az erőszakban. Egyik sem passzív, egyik sem szenvedő. A buddhisták már csak azért sem, mert ők vannak abban az országban többségben, és a muszlimok tulajdonképpen az elnyomott kisebbség. Amiből nem következik, hogy ne lennének agresszívek. Ha egy kicsit nézegetünk, a képeken ugyanolyan hétköznapi, tuskó embereket látunk, amilyenek a világon bárhol vannak, bármely vallásban.
Ahogy felvázoltam, az iszlámot a terrorizmus, a Talibán, Irán és hasonlók után nem nagyon kell ekéznem. A cím, és a hangsúly éppen ezért a buddhistákon van itt. És fel lehet vetni, hogy Buddha békés tanításainak mi köze ehhez az erőszakhoz? Hát Jézus sokszor békés tanításának mi köze az inkvizícióhoz? Nos, a vallásban ilyen dolgok is előfordulnak, a szentírások homályos fogalmazása, ellentmondásossága miatt, és mert a hitben eleve nem az empirikus-logikai módszer a lényeg. Ha a szentháromság illogikus marhasága belefér, akkor a békés Buddhától eljutni a muszlimok irtásáig igazán semmisség. Ez is belefér abba a bizonyos nagy ugrásba, amelyet a hívő tesz meg, amikor a józan észből a hitbe ugrik.
Eközben egyáltalán nem kell egyik oldal pártjára sem állnom, nem kell igazságot tennem. Leginkább azért, mert ateista szempontból mindkét félen kívül állhatok, és mondhatom, hogy lám-lám a vallás. És itt lám-lám még a buddhizmus is. De mit is jelent ez a lám-lám egész pontosan? Nyilván nem arról van szó, hogy csak a vallás a hibás, a konfliktus két fele etnikailag és nyelvileg is különbözik. Lehet mondani, hogy a bevándorlással van a gond, de a hírek szerint azok a muszlimok részben egészen régóta ott vannak Burmában.
A világban fellelhető összes eset, a történelemből közelmúltból és jelenből összerakható hírek azt mutatják, hogy az ilyen villongások mögött ugyan legtöbbször etnikai, nyelvi különbségek is vannak, és persze a politika, különböző érdekek is szerepet játszanak, de van pár eset, amikor a vallás negatív szerepe nagyon egyedüli (szunita-siita ellentétek), és az, hogy a vallás szinte minden ilyen konfliktusban jelen van, jelzi, hogy a vallás ha nem is egyedül bűnös, de egy roppant durván negatív elem. A történelmi bizonyítékok tömege lesújtó (the sheer volume of historical facts:), és nem nagyon lehet ártatlan vallást mondani.Fel kéne már ocsúdni végre, meg kéne már látni ebben az óriási mintában az összefüggést! Az összefüggést, amely logikai szempontból is ésszerű. Ma már szinte bűn, vakságnak mondható, hogy ezt nem akarja a világ nagy része észrevenni.
Ha nem volna vallás, sokkal sokkal jobb lenne a világ, sokkal kevesebb ilyen eset volna. Persze, egymásnak lehet ugrasztani embereket más alapon is, de nincs olyan "fantasztikusan" eredményes eszköz, indok, vagy ürügy van, mint a vallás.
Az egyébként is kicsinyes védekezés, hogy más negatív dolog is van a világban, hunyjunk már szemet a vallás felett! Az pedig szintén, hogy a vallásnak pozitív oldala is van, mert ahogy azt már sokszor kifejtettem, ha egy eszköz pozitív eszközei kevésbé negatív eszközökkel helyettesíthetőek, negatív hatásai azonban elkerülhetetlenek, akkor nem értelmes alkalmazni ezt az eszközt.
És mivel a vallás erre ennyire nagyon alkalmas, ezért az indok vagy ürügy kérdésén nem is kell annyira lovagolni. Inkább elgondolkodni, miért is alkalmas ennyire?!
Azért, mert a vallás, és itt már a hitre is általánosíthatunk, lényege az, hogy dogmákat fogadnak el, és azokat nem kell igazolni. Ezért valóban a valóságtól függetlenül, könnyedén manipulálható, kezelhető, exportálható, importálható.
Például: nehéz bőrszín alapján összeugrasztani két sötét bőrű népet. Mert hát "akinek szeme van, mindenki lássa." Nehéz nyelvi alapon összeugrasztani két azonos nyelven beszélő népcsoportot. Mert hát, "akinek füle van, hallja". Ellenben tényektől függetlenül marha könnyű két vallás alapján egymásnak ugrasztani két azonos etnikai és nyelvi gyökérrel rendelkező népcsoportot, mint például szunitákat és siitákat, katolikusokat és protestánsokat, ortodoxokat és nyugati katolikusokat. Hiszen pont az a lényeg, hogy nem látható, nem hallható, nem érzékelhető, nem mérhető, nem megfigyelhető, nem igazolható, nem ellenőrizhető baromságokon alapul.
A genetika és a nyelv sokkal nehezebben manipulálható, a vallás viszont fantasztikusan kezelhető fegyver. Mert a nem ellenőrizhető dolgok lényege, hogy úgy csűröm-csavarom, ahogy akarom. Hát ha egyszer a credo quia absurdum a vezérelve, akkor mi állítaná meg a manipulációt?! A legveszélyesebb tehát a vallás.
