ateista

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Nottingham városa környékén egy zsebtolvaj, akit Josephnek neveztek. Joseph olyan szegény volt, hogy nem tudott magának feleséget venni, de nagyon szeretett volna gyereket, sokat imádkozott hát Istenhez. És történt egy nap, csoda: teherbe esett (Mt 1:23, Schw, 1994). De mivel továbbra sem volt háza, és a kórházba se mehetett, mert körözték, hát egy méhészeten szülte meg a gyerekét, Jézust, a kaptárak és döngicsélő méhecskék között (Luk 2:7).

De a rendőrök, akik körözték hamarosan kinyomozták, hol tartózkodik, és kiküldtek egy járőrkocsit a három rendőrökkel. A három rendőrök könnyen rá is akadtak a méhészetre, mert egy lezuhanó utcalámpa mutatta nekik az utat (Mt 2:2). Azonban nem vigyáztak a méhekkel, akik iszonyatos csípések közepette küldték el őket a jó büdös pokolba.

Teltek, múltak az évek, mikor is Jézus rájött, hogy Michael Jackson az Isten. Aztán amikor megtudta, hogy Jacko milyen szánalmas halált halt, rájött, hogy tévedett. De nem olyan nagyot, mert nem Jacko az Isten, hanem ő maga az. Ezek után pedig mindenkinek meg akarta mutatni, ki az Isten, úgyhogy mindenféle csodálatos trükköt mutatott az embereknek. Ilyen volt, amikor például átment a falon (Mt 14:26), vagy amikor egy csomó normális cigit jointtá változtatott (Ján 2:9).

Aztán egy napon Jézus, amint farizeusokat hajkurászott a nottinghami erdőben, egyszer csak találkozott Keresztúton Álló Little Johnnal (A Gest of Robyn Hode, Mt 3:13), akivel egy igen hosszú gerelycsatában szólalkozott össze, de a végén nyert. Innentől ő lett a tolvajok fejedelme, és ő vezette a 12+1 gonosz bandáját. Keresztül-kasul rabolták az országot, de a nép szerette őket, mert a gazdagoktól raboltak, és a szegényeknek is adtak. Jézus jelszava is ez volt: "boldogok a szegények, mert övék a zsákmányom harmada" (Mt 5:3).

Egész addig csinálhatták ezt, amíg egyik nap Jézus kirabolta a templomi pénzváltókat (Mt 21:12), és ezzel igazán magára haragította a papokat. De a papok akkor éppen nem tudták keresztre feszíteni, mert az országot megszállták a normannok, és át kellett adniuk Jézust nekik. A normannok vezetője, egy bizonyos Bluetooth ki is hallgatta, aztán rendes normann szokás szerinti halálra ítéltette: bedobták egy csónakba, azt kilökték a tengerre, majd tüzes nyilakkal felgyújtották. Innen e mondás, hogy "nyíl által vész, ki nyilat ragad" (Mt 26:52)

Jézus ott égett bent a hajóban, de vannak, akik azt hiszik, elért a túlsó partra, és azóta is Newfoundlandban dolgozik az Ashgard nevű kocsmában bárpultosként.

Nos, kedves gyerekek, ezért van az, hogy az anglikán egyház olyan furcsa, és minden templom tetején egy kis hajó található.

Bajorország k. vallásos állam, így nálunk holnap, áldozócsütörtök ünnepnap, a hétvége hosszú, aminek az előnye, hogy el lehet menni Olaszországba egyet kirándulni. Majd erről itt beszámolok. És emiatt ezt az írást még gyorsan postolom.

Nos, ez az áldozócsütörtök annak emléknapja, amikor Jézus ugyebár állítólag a mennybe ment. Egyébként furcsának tartom, hogy ez nem minden "keresztény országban" állami ünnep. Jó, az állítólagos szülinap minden embernél nagy ünnep, az állítólagos feltámadás nagy dolog (nem minden embernél:), de azért az állítólagos mennybemenetel se lenne semmi. Mutatványos látványosságnak van ez is akkora, mint az állítólagos feltámadás. 

A sok "állítólagos" jelzőt nyilván jogosan és hangsúlyosan tettem ki, de amiről most írni fogok, az az, hogy most tekintsünk el mindettől, és fogadjuk el az egész történetet! És akkor vegyük azt az állítást, amellyel a keresztények bombázni szoktak minket, hogy Jézus bazi nagy áldozatot hozott az emberiségért, hogy olyan óriási áldozatot hozott, hogy az megváltotta minden bűnünket.

"Később a kereszten az emberiség által kieszelt legkegyetlenebb módon halt meg. Szenvedésével, halálával és feltámadásával legyőzte a testi és a lelki halált, azt a két akadályt ami lehetetlenné tette az Istenhez való visszatérést." És ez megjelenhet így a Wikipédián a semleges nézőpont jegyében!

Nos, képzeljük el!

Először is Jézus halála nem volt olyan szörnyű. Persze egy halálba alváshoz képest, vagy egy mai kegyes halálhoz képest az volt. Egy mai injekciós kivégzéshez képest is az volt. Kegyetlen volt egy lefejezéshez, egy sortüzes kivégzéshez képest is, és egy akasztáshoz képest is. A keresztre feszítés Rómában kifejezetten a kegyetlen megtorlás halálneme volt.

De azért kérem, ha ki kéne találni, tudnék kegyetlenebb kínzásokat elképzelni. Erre lehet azt mondani, hogy jó, persze, hogy lehet elképzelni, de mi van a valóságban?! Az a helyzet, hogy a valóságban is haltak meg emberek jóval durvább halált. Vegyük csak az olyan betegséget, mint a rák, amelyben sokan halnak meg (állítólag isten hallgatólagos asszisztálása mellett)! Vagy vannak ennél durvább betegségek, mindenféle élősködők által. Most nem részletezném. Aztán ott vannak a szadista kínzási módok, a különféle háborúkban elkövetett megtorlások áldozatai. Az inkvizíció áldozatai, akik például máglyahalált haltak. A szadista, kegyetlen kéjgyilkosok vagy sorozatgyilkosok áldozatai, a pszichés beteg szadisták foglyai is mind sokkal rémesebb halált haltak. A híres Spartacus felkelésben sok ezer embert feszítettek keresztre, ők mind Jézushoz mérhető halált haltak. Van egy olyan sajnos gyakori halálnem, amelyhez egyáltalán nem mérhető bármely férfi halála, ez pedig az, amikor egy nőt megerőszakolnak és abba hal bele, vagy megölik. Melyik férfi meri azt mondani, hogy ez nem szörnyűbb mindennél?!

Most mielőtt átmennénk szadistológiai értekezésbe, én egyértelműnek veszem, hogy Jézus halála viszonylag kegyetlen volt, de közel sem a legkegyetlenebb a világtörténelemben. Ha valakinek a szenvedése megválthatná más emberek bűneit, akkor nem Jézus volna az, aki a legtöbbet váltott volna meg, hanem nagyrészt ismeretlen emberek tömegei. És ez a vallási kérdésen kívül is elég szomorú, hogy miközben Jézus Krisztus Szupersztár, addig nagyon sok ember szenvedett az emberiségért még többet, és teljesen ismeretlenek. Olyanok is vannak, akiknek pedig tudhatjuk a nevét, csak nem raktak alájuk egy olyan propagandagépezetet, mint Jézusnak.

Bizonyos értelemben nemtelen volna ennek a kérdésnek a felvetése is, ha nem a keresztények maguk kérkednének ezzel: "a mi vezérünk kínosabb halált halt, mint a tied, bibíííí!". De van még egy vetülete a kérdésnek.

Először is, Jézus hitt a Mennyországban és a túlvilági életben. Ergo nem tudom, mit félt annyira a haláltól. Általában nem értem, mit félnek a keresztények a haláltól, minek gyászolnak annyira. Az ateista szovjet katona, aki nekiment a náci tanknak, és otthagyta a fogát, az kérem százszor inkább hős, mint bármelyik keresztény, aki hisz a  túlvilágban. 

De még itt sincs vége. Tovább is van, írom még. Jézus ugyebár isten volt maga, és egyben a fia is. Kicsit hát skizofrén volt, de ezt hagyjuk, elcsépelt toposz! De gondolj bele, azt mondják neked, hogy akkor most meg fogsz halni, de harmadnapra fel fogsz támadni, és 40 nap múlva mész vissza a mennyországba. Így ez az egész már egészen más. Ez ugye már úgy hangzik, hogy: "Jézus, volna itt egy küldetés, kicsit megkínoznak, ki kéne bírni egy teadélutánt a keresztre feszítve, kicsit meg fogsz halni, de majd jön az apache helikopter, és kihoz onnan. Utána 40 napig turnézhatsz a világban, majd mész a Bahamákra nyaralni az életed végéig!". No, ezt bármelyik Rambo bevállalja, nem?!

Jó, én értem, hogy az ebben a kavarás, hogy Jézus tudta is, meg nem is, hozott is ajándékot, meg nem is, fel is volt öltözve, meg nem is, de hát ugye ilyen csak a mesében van. Most akkor vagy tudta, vagy nem tudta, döntsük el! Vagy skizofrén volt, vagy nem volt az, és ha skizofrén volt, vagy szóba állt magával, vagy nem. 

Nehéz persze egy ilyen elmebeteg mesénél egy ilyen kérdést megítélni, de azért szerintem elég sok szempontból és eléggé kétségbe vontam a dolgot, nem állítható, hogy ha Jézus az evangéliumok szerint halt meg és, az evangéliumok szerint támadt volna fel, és ment volna a mennybe, akkor az olyan óriási dolog lett volna, hogy itt a fél világnak szabadságra kell menni (most a húsvétra gondolva mondom a fél világot).

Képzeld el, hogy te vagy isten, vagy isten egy nagy hatalmú, nagy tudású küldötte, és azért jöttél a Földre, hogy eljuttass valami üzenetet, ismeretet, hírt (evangéliumot) az embereknek! Ha nem is űrhajóval szálltál le, hanem embernek születtél, de te vagy isten, vagy beszélsz vele. Továbbá tudsz olvasni (az Evangéliumok szerint Jézus tudott), tudsz írni (ha egyszer olvasni tudott, valószínűleg írni is), és nyilván a világ legokosabb, legintelligensebb, legbölcsebb embere vagy (tudom, nehéz elképzelni:).

Ha már tudunk olvasni és írni tudsz, akkor nem is kell annyira okosnak lenni, hogy az i.sz. I. században tudd azt, hogy az írás és az olvasás lesz a következő nagyon sok század "Internete". Namost, ha ezt az információt az emberekre akarod hagyni, beleértve az utókort, és intelligens vagy, akkor nyilván minimum azt a legjobb technológiát használod, amely elérhető számodra. Ez pedig az írás. Az üzenet leírása ugyebár állítólag meg is valósult, csak ugye olyan körülményes formában, hogy pár évtizeddel később négy evangélista írta le. Ehhez aztán kapcsolódik még néhány levél is kiegészítésnek, mert úgy látszik, hogy a történet, és amit Jézus mondott, az nem is volt elég.

Ez az állítólag bölcs ember ez nem mondott el mindent, már egy pár évtized múlva ki kellett egészíteni. Mondhatná valaki, hogy hát eltelt egy kis idő, updatelni kellett. Naja, de érdekes módon azóta meg nem kellett updatelni, mert azóta mégis örök érvényű. Azért ez így ugye sehogy se lehet kimagyarázni?!

No de eleve, miért ezt a körülményes utat választotta Jézus? A négy evangélium kissé eltér egymástól, a "rosszindulatú" ateisták szerint még ellent is mond egymásnak. Naja, végül is természetes. Mindenki el tudja képzelni, hogy ha mondjuk 1956 történetét négy ember hallomásból leírná, akkor az elég vastag torzulásokat szenvedne. Ahogy a valóságban szenvedett is. 1956 különböző leírásai, akár olyan embereknél is, akik egy oldalon álltak, sok kérdésben eltérnek. Ami 1956 esetében érthető, az nem érthető Jézus esetében.

Mi "az istennek" csinálta volna Jézus ezt?! Egy viszonylag buta kísérlet a magyarázata az lehetne, hogy hát nem ért rá. "Három műszakban" kellett messiáskodni, hát mikor lett volna neki ideje leírni az üzenetét?! Hát, amikor szakít rá. Mert ugye az, hogy élőben pár embernek csodát tesz, mégiscsak kevésbé fontos, mint a sok milliárd potenciális olvasónak az utókorban leírni a tanításait. De van erre még egy kézenfekvő javaslatom is: amikor negyven napig volt a sivatagban, akkor tán csak ráért írni. Ha Hitlernek volt annyi esze, hogy a börtönben megírja a Mein Kampfot, akkor Jézusnak hogy nem volt?!

Ha megnézzük, Szókratész után minden jelentősebb filozófus leírta gondolatait, és úgy maradt fenn az utókorra. Sőt, Szokratész gondolatait is csak onnan ismerjük, hogy Platon dialógusaiban szerepel, illetve Platon leírta a védőbeszédét is. Azon görög filozófusok gondolatait, akiknek írása elveszett, más írásokból, hivatkozásokból, idézetekből próbálják rekonstruálni. Az írás hatékonysága a szavak felett Jézus korában már rég egyértelmű volt. Persze nem minden izraeli "birkapásztornak", de egy bölcs embernek igen. Egy überbölcs istennek meg pláne az kellett volna lennie. Jézus ennek ellenére csak Szókratész-korabeli technikát választott.

Egy trükkösebb, de egyáltalán nem okos ellenvetés lenne az, hogy Jézus szándékosan hagyta meg a kétértelműséget, azért, hogy az embereknek legyen szabad terük dönteni a hit mellett vagy ellen. Hogy szabad akaratukat ne sértse meg. Én nem értem, hogy isten miért akar bújócskát játszani, miért jó neki, ha az emberek egyik része hisz benne, másik része nem. Ráadásul ma az a trend, hogy egyre kevesebb. Tehát ha ezt a mozgásteret megadja az embereknek, akkor lassan el fogja veszíteni a híveit. De tényleg, azt nem értem, hogy istennek nem az a jó, ha nulla hívője van, nem az, ha mindenki hívő, hanem egy köztes állapot. Ez miért jó?

Vannak emberek, akiknek bizonyos okból az a fontos, hogy lehetőleg senki se tudja, hogy élnek, és elbújnak. Betörők, tolvajok, terroristák, gerillák. És vannak például kormányok, akiknek az az érdekük, hogy az összes ember az adott államban tudja, elismerje, és egyértelműen elismerje a létüket. Nincs olyan kormány, amely elbújna, és azt kívánná, hogy csak az emberek egy része ismerje, és ismerje el őket.

Ami pedig a szabad akaratot illeti, a szabad akaratot nem sérti az, hogy ha isten üzenni akar valamit az embernek, az ne lehetne egyértelmű. Hasonló kérdés az, hogy egyesek felvetik, hogy isten azért nem akarja, hogy a tudomány is tudja létének igazolását, mert akkor elvész a szabad akarat.

Pedig a szabad akarat attól nem vész el, hogy egyetlen kérdésben megfelelő információ miatt a racionális döntés egyértelművé válik. Sőt, a szabad akarat nem szűnne meg még attól sem, ha a lehető legpontosabban ismernénk a környező világunkat, ismernénk mi létezik, mi nem, mi működik, mi nem. Sőt, annál inkább urai lehetünk magunknak, és annál inkább hozhatunk olyan szabad döntést, amely aztán be is válik, minél pontosabban ismerjük a világot. Mi az, ami ilyen esetben döntés kérdése maradna? A szabad akarat döntése olyan szubjektív dolgokba terjedne ki, amelyek nem ténykérdések. Akármit tudunk is a világról, arra nem ad választ, hogy mik legyenek a céljaink, értékeink, erkölcseink. Hogy hova menjek ma este szórakozni, milyen könyvet olvassak el, milyen filmet nézzek meg. Ez a szabad akarat, döntés kérdése marad mindig is. Nem látom, hogy ez hol szűnne meg isten létének igazolt tudásával a tudomány útján. Egy s.k. írt evangélium szintén nem szünteti ezt meg, mert az ugyan egyértelműen írná le, mit akart Jézus, de hogy mennyire igazolná isteni létét, az attól függ, mi van benne. Azt meg, hogy mit akar Jézus, szabad akaratom elutasítani.

Tudott volna Jézus olyan információkat írni egy s.k. evangéliumban, amelyek eléggé dilemma elé állítanák a tudományt, és kénytelenek lennénk azt elismerni, hogy Jézus egy emberfeletti tudással rendelkezett, olyannal, amellyel akkor egyetlen ember se rendelkezhetett. Elég, ha olyan nagy tudományos eredményeket írt volna le, amelyeket a 17-20. században fedeztek fel. Ennyivel senki nem előzheti meg korát. Ha Jézus mondjuk a relativitáselméletet, kvantummechanikát formális nyelven, valamint Darwin elméletét írja le, és azt állítja, hogy ő isten fia, vagy isten, akkor hát nem nagyon tudnánk ateisták maradni. De ezt nem tette.

Persze, jöhetnek a hívők azzal, hogy ezt nem értették volna sok száz évig. Na bumm. Írhatott volna olyat, amit akkor értettek, és emellett ezeket az elméleteket is. Semmi nem akadályozza azt, hogy több verziót írjon le, és akár előre bejelölje, hogy ezt mikor fogja felfogni a társadalom. Akkor tudnánk, hogy ez egy jól megtervezett, profi útmutató, sőt, istenbizonyíték. Olyan, amely méltó istenhez. És akkor minden értelmes ember hinne istenben, ami nem tudom, miért volna rossz neki. A szabad akaratunk meg akkor is megvolna, csak sokkal jobb lenne a világ.

A szabad akaratot az nem növeli, hogy az evangéliumok zavarosak. Nem a kétértelműség növeli a szabad akaratot. Az a zavart növeli. És növelte is az évszázadok során.

Ha egyébként valaki valamit nem akar megszabni, mert az már a szabadságot túlságosan sértené, akkor azt nem írja le. Például a toleráns társadalmak pont így járnak el: amit a törvényekben meg akarnak szabni, azt a lehető legvilágosabban megszabják. Amit nem akarnak, azt nem szabják meg. A kétértelmű törvények egy államban sem a szabadságot növelik, hanem a zárzavart. Ez a szabadságot inkább csökkenti, és szenvedéssel, bajokkal jár.

De mehetünk még tovább. Mert a könyvírásról ma már tudjuk, hogy viszonylag loser technológia, ha az embernek bármit lehet. Ha valaki isten, és üzenetet akar küldeni, akkor nem is könyvben írja le az üzenetét, hanem inkább "kakaóbiztos" számítógépes terminálokba. Olyan terminálokba, amelyeket az akkori ember is tud használni, és a mostani is. Akár beszélni is tudhatnak ezek a terminálok, filmek is lehetnek benne, és szövegek is. Lehetnek lerombolhatatlanok, hogy fennmaradjanak az évszázadok során. Lehetnek a világ minden területén, hogy mindenki megkapja az üzenetet. ld a képet. Lám, ez az ötlet sem a Bibliából való, mert a Biblia íróinak csak korabeli fantáziája volt. Igen pancser megoldást találtak ki: Izraelbe küldeni a hírt, hogy aztán hátha elterjed, amikor simán le lehetett volna küldeni a Föld egészére. A "kakaóbiztos" terminálok megint igazolnák istent. Ráadásul ma simán csatlakoztathatnánk az Internetre őket. Megfelelő portjai lehetnének.

Mindezt persze csak a mai technológiák alapján mondom. Egy kis kivetítéssel el lehet képzelni, hogy istennek olyan technológiája is lehetne, amely előtt ma csak bambulnánk, tudnánk használni, de nem értenénk. Nem baj, tudnánk, hogy isten üzenete, és mennyivel istennek tetszőbb volna a világ.

Jézus mindezt nem csinálta. De nem tette ezt Allah sem. Ő mondjuk legalább állítólag maga ihlette meg Mohamedet, aki élőben diktálta le a Koránt. No, itt legalább időbeli torzulás nincs, csak ugye a két átadás torzít. Érdekes módon ezek az istenek az ókorból mind pancserek voltak. Ezek nem bírtak olyan megoldást kitalálni, amelyet ma már egy közepes szervezőképességgel megáldott ember is ki tud találni. Ezek olyan pancserek voltak, hogy ma röhögnénk rajtuk. És pont olyan pancserok, mintha nem istenek lennének, hanem csak mesék, amelyet a korabeli közemberek találtak ki. Pont annyit tudnak, amit ezek a "birka és tevepásztorok" tudhattak.

És hát minderre pont ez a magyarázat. A különféle szent könyvek mítoszok. Nagy részük mese, és örülhetnek, ha van benne némi történelmi valóság. De istenhez semmi köze nincs egyik résznek sem. Jézus azért nem írta le maga az evangéliumokat, mert vagy nem is létezett, vagy, ha létezett, akkor csak egy volt a sok őrült zsidó habókos "messiás" közül.

Persze a keresztény egyházak a történelem során a veszett ebből házas kiskutyává váltak, de ez is részben csak annak köszönhető, hogy rövid pórázon tartjuk őket: ha nagyobb hatalmat kapnának, ismét olyan őrültségek történhetnek, mint a középkorban. Nem hagyhatjuk, hogy így legyen!

***

A Facebook Ateista és Agnosztikus Klub csoportjában egy elképesztően érdekes videót tettek fel a Youtube-ról, amely a Csillaghamu nevű felhasználó sok kitűnő magyarra fordításai közé tartozik (gyk. tehát magyar feliratos). A szokásos, ismeretterjesztő filmek közül ez azért tűnik ki, mert egy rendkívül furcsa szektát mutat be. Bár bizonyos vallásos szektákhoz képest (ld. Waco-siege), ez még nem is olyan furcsa. És még nem olyan szélsőséges.

A videoriport egy bizonyos Alan John Miller által alapított szektát mutat be, amely Miller birtoka környékén öszpontosul az ausztráliai Queenslandben. Központja egyébként egy nagy, kereszt alakú tisztás, középen a házzal. Miller azt állítja, hogy ő maga Jézus reinkarnációja, vagy második eljövetele. Híveinek egy népi pszichológiából, new age maszlagból álló ideológiát terjeszt, és egyfajta önsegítő csoportot vezet, bár itt a segítség erősen kétséges.

Kár lenne itt nekem arról hosszan értekeznem, hogy Millernek mennyire nincs igaza, miért nincs igaza, hol lehet megfogni, és miben lehetne kritizálni, hiszen az egész olyan nevetséges, hogy az olvasó lenézése lenne, ha mindezt a szájába rágnám.

Érdemes azonban a különféle részletek helyett néhány nagyon általános megjegyzést tenni. Először is, nehéz eldönteni, hogy Alan csupán az agykontrollhoz és hasonló "mentális tréninghez" hasonló üzleti humbugot csinál, vagy egy "komoly" szektát. Azaz nehéz eldönteni, hogy ő maga hiszi-e azokat az extraordinális hittételeket, melyeket magáról állít, vagy csak színészkledik. A szélhámosságra utal az, hogy amikor a riportban őt magát kérdezik, akkor sokszor kínosan röhögcsél (pl. 30:30), nyeglén viselkedik, stilárisan kiesik a szerepéről, nem látni rajta a magabiztosságot, határozottságot. Egyetlen helyen árulja el explicit módon magát, amikor elismeri, más nőt is "azonosított" már meg:) Mary Suzanne Luck mellett Mária Magdolnának (20:19). Itt nem bukik le teljesen, de azért erősen igazolja azt a gyanút, hogy ezt csak a csajozásért teszi. Ezután pedig gyanús, hogy a többi sem őszinte megtévelyedés, hanem az is szélhámos humbug.

Ha már Alan személyét vesszük, akkor tanulságos felmérni, hogy nem csupán nyegle, bohóckodó, és komolytalan, hanem ami ezekben benne van, hogy nem kifejezetten intelligens. Ugyanis egy intelligens ember is viccelhet, de az pont az intelligenciában különbözik a nyegleségtől. De ne legyünk szélsőségesen elfogultak! Ismerjük el, Alan nem hót hüje, csak éppen nincs száz fölött az IQ-ja.

Ezek után érdekes kérdés, hogy ha elképzelünk valamilyen szinten egy istent, és hogy Jézus, illetve Alan képében megjelenik a Földön (ok, tudom, nehéz), akkor ebbe belefér-e egy olyan átlagos intelligenciájú ember? Sok más egyéb mellett, egy Jézustól azért nem volna ildomos elvárni azt, hogy kivételesen intelligens? Sőt, mivel Jézus, vagy Alan állítólag maga isten, nem az lenne a várakozásunk, hogy hozzánk képes felfoghatatlanul intelligensnek kéne lennie? Elvégre a keresztény hívők legalábbis gyakran mondják, hogy "isten útjai kifűrkészhetetlenek", istennel kapcsolatban számunkra sok minden felfoghatatlan. Ehhez pedig hozzátartozna, hogy azért ha mi nem is értjük, isten csak érti a saját dolgait, tehát mérhetetlenül intelligensebb nálunk. Jó, persze mindez sok más sebből is vérzik, de erre most ne térjünk ki! És mondjuk lehetséges egy olyan ad hoc hipotézis, hogy isten intelligenciájából Jézusba vagy Alanbe csak egy rész sugárzik át. No de akkor is, hogy csak százas körüli IQ-ra fussa, azért az már gáz.

Ezek után vegyük szemügyre a felekezetet! A felekezet szó találó, mert lényegében félkegyelműekből áll. Ha Alan IQ-ja csak átlagos, akkor a többiek bizony a kifejezetten hülye emberek közül kerülnek ki. Ezek azok, akiket Alan meg tud hódítani tanainak. Láthatjuk, hogy nagyon sok érzelmileg zavarodott, zakkant, viselkedészavaros ember jön el a szeánszokra. Egyikből sem nézném ki, hogy mondjuk diplomája van, tanítani képes, vállalatot tud vezetni, nem bíznék rájuk felelősségteljes munkát. Nagy dicsőség lehet, ha az embernek ilyen nyája van. És hát amilyen a nyáj, olyan a villanypásztor: sokat elmond ez is Alanről.

Érdemes megfigyelni, ahogy azt a riporter is szóvá teszi, hogy Alan lényegében a megrendezett, kiprovokált érzelemkitörésekkel köti magához az embereket. Sokat beszél addikcióról, de igazából az érzelem-kitőrésre kondicionálja a híveit, függővé teszi őket ezek és maga iránt. A hívei tulajdonképpen olyan függő emberek, akik valamilyen perverz módon szeretik azt, ahogy Alan kihozza belőlük ezeket az érzelemkitöréseket, és újra és újra átélhetik a haragot, idegességet, kétségbeesést, önmarcangolást.

Legyünk itt nagyon óvatosak! Nem arról van szó, hogy ne létezhetne olyan pszichológiai, pszichiátriai technológia, amely az érzelmek felszínre hozatalára törekszik. Természetesen, ha vannak mélyen eltemetett érzelmek, akkor ezek felkutatása nagyon is értékes pszichológiai vagy pszichiátriai tevékenység. Csakhogy ezt olyan beszélgetés kellene, hogy kövesse, amelyben tisztázódnak a dolgok, és amely a gyógyulás irányába mutat. Lehetséges tehát egy drámai szeánsz, de utána valamiféle haladás kellene, hogy következzen, és ennek semmi nyoma ezeknél az embereknél. Alannek nem is célja ez, mert neki láthatóan az a célja, hogy az érzelmi problémáknál megfogja az embereket, és ehhez konzerválnia kell a problémáikat, nem megoldani. Jó példa erre az a férfi, aki azt mondja: "Amikor csak rá gondolok, sírok." (Alex, 24:33).

Ha már a riporter kritikájánál tartunk, akkor érdekes az, hogy a riporter, David Millikan maga teológus, sőt, metodista tiszteletes. Ebből mindjárt világos a motiváció is: a keresztény tiszteletes le akarja leplezni a konkurens, veszélyes, keresztény szektát. Természetesen az egyház szempontjából itt az az ideológia, hogy a káros elhajlásokat, eretnekeket leplezik le, de külső szempontból csak arról van szó, hogy egyik szekta ekézi a másikat.

A dolog igazán akkor válik mulatságossá, ha az Alan és Jézus közötti párhuzamot komolyan vesszük. Persze nem a reinkarnációt fogadjunk el igaz ténynek, hanem belegondolunk abba, hogy amit Alan csinál, az sok mindenben hasonlít Jézus cselekedeteihez. A kétezer évvel ezelőtti Jézus, ha egyáltalán létezett, csak egy szektavezér vol: maga köré gyűjtött hívőket, prédikált nekik dolgokat, igazából ki tudja, miket. Valójában egészen hasonló lehetett Alanhez, és a szektája is hasonló lehetett Alan szektájához.

David Millikan például megvádolja Alant, hogy elszakítja az embereket a családjuktól, és Alan teljesen jogosan védekezik úgy, hogy Jézus is ezt csinálta. "És a ki elhagyta házait, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit az én nevemért, mindaz száz annyit vészen, és örökség szerint nyer örök életet." Mt. 19,29. Itt is igaz az, hogy egy jó pszichológus munkája elvezethet egy megromlott kapcsolat szakítással való feloldásához. David kritikája az, hogy Alan egészségesnek tűnő kapcsolatokban is problémákat generál. Nehéz ezt ilyen kevés felvételből megállapítani, de a kilencedik perc környékén bemutatott szétszakított pár esete elég durvának tűnik. Az elmondottak hitelességét persze nem tudom ellenőrizni, szóval nem mondok ítéletet, és nem is szükséges ebben ítéletet mondanom a többi konklúzióhoz.

Érdekes az is, amikor a David Millikan azt kéri számon Alanen, hogy mindenféle jóslatokat tesz a jövőre nézve (29:00), katasztrófákról beszél. Alen azokhoz a jósokhoz tartozik, aki mindezt dátum nélkül teszi, szóval lebukhatatlan. És egyben komolytalan is. De hasonlók a bibliai jóslatok is, amelyek közül tudtommal csak egy valamennyire deadline-os van, a végítélet eljövetelének egy emberöltő alatti jóslata (Mt 24,34 Mt 13,30), amely tehát mindjárt meg is bukott. A többi bibliai jóslat pont ugyanolyan homályos, mint Alan jóslatai. Ugyanaz a szellemi igénytelenség jellemzi a Bibliát, mint Alant.

A megdöbbentő, és végleges tanulság tehát az, hogy miközben a riportban egy metodista lelkész kritizál egy szektát, és miközben egy pillanatig sem hisszük el, hogy Alan Jézus, de azt bemutatja, hogy általában milyen szánalmasak ezek a szekták. És azt is bemutatja, hogy milyen szánalmas lehetett anno, kétezer éve Jézus szektája, ha egyáltalán létezett. Mert ne feledjük, az összes keresztény egyház nem több, mint Jézus - a történelem szeszélyei folytán hatalmasra duzzadt, kissé elfajult - szektája! És a kétezer éves múlt ilyen szempontból édes mindegy (ld. Argumentum ad antiquitatem). Történelmi, vagy nem történelmi egyház, nagyjából egy kutya.

Persze a keresztény egyházak a történelem során a veszett ebből házas kiskutyává váltak, de ez is részben csak annak köszönhető, hogy rövid pórázon tartjuk őket: ha nagyobb hatalmat kapnának, ismét olyan őrültségek történhetnek, mint a középkorban. Nem hagyhatjuk, hogy így legyen!