Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

ateista

A Magyar Nemzeti Idiotista Festőiskola

Címkék: alkotmány, nemzeti egyetértés rendszere

Magyarországnak végre sikerült bejutnia a festészet élvonalába! A kubizmus és a dadaizmus után itt az új irányzat, az idiotizmus. És ez bár egy kicsit narancssárga, kicsit savanyú, de a mienk. Bemutatjuk a legújabb remekműveket, melyet a kormány rendelt a tákolmány díszítésére. Egy párat összehasonlítás keretében mutatunk be, másokat csak úgy magában, mert van olyan, amely magában is egyedülálló. Mint például a Nagy Imre temetése.

amely a kaméleonja miatt talányos, lehet, hogy tényleg szimbolizál Valakit.
Mások összehasonlításban domborítják igazán ki érdemeiket, mint például a Horthy kora. Ki vezeti a lovat narancs száron?

És ez is érdekesen talányos, és talán még az is lehet, hogy a festő tényleg belecsempészett egy kis iróniát.


Sok képben viszont nem fedezünk fel semmit, csak primitív vakhűséget.

Máshol a vakhűség már gigantikus mértékeket is ölt.

És a mondandó ezzel kifordul magából.

Azonban van olyan kép is, amely csak egyszerűen nevetséges, mint az Első Világháborút ábrázoló.

 
Van továbbá olyan kép, mint a Vörösiszap, amely egész jóra sikerült, a szerzője nem tehet róla, hogy a nemzeti idióták rossz keretek között kérték fel, mert a vörösiszap katasztrófa kétségtelenül súlyos volt, a művészet számára megörökítendő téma, csak éppen, ahogy Gerő András is kifejtette, nem egy történelmi esemény.
   

 
A Magyar Nemzeti Idiotizmus irányzata összességében méltó ahhoz a rendszerhez, melyet kiszolgál, mint ahogy a szociális realizmus is méltó volt a maga rendszeréhez. És itt meg kell jegyeznem, hogy az messze értelmese, értékesebb tudott időnként lenni.

Egyetlen olyan kép van, amely a nemzeti idiotizmusnál is veszélyesebb, mert a nemzeti agymosás részét képezi: a 2006-os lovasrohamot ábrázoló, amely mellesleg szintén nem történelmi esemény, ugyanis a csőcselék randalírozása nem nevezhető történelemnek.

Nem is értek el semmit. Azonban az az agymosás, amely mára teljesen kifordította ezt az eseményt, és csak az "ártatlan" tüntetőket lövöldöző gonosz rendőrök maradtak meg, abból semmi, hogy a csőcselék felgyújtotta a tévészékházat, barikádokat emeltek az utcán, kukákat gyújtogattak, kirakatokat törtek be, végül elkötöttek egy tankot, na azt szépen elfelejti a jobboldal. Pedig ha már valamit megfestenek, akkor ezt kellett volna, mert az is a katasztrófa volt, nem csak a vörösiszap.

Pedig ha valami egyedülálló, akkor az nem a rendőrük akciója, ilyet minden normális, demokratikus nyugati államban láthatunk, ha a csőcselék elszabadul. Tankokat elkötni, meg tévészékházakat ostromolni, na az ritkább, az tényleg egyedi, bár nem történelmi.

Azt is elfelejtik az amnéziás jobboldalon, hogy mindez Orbán Viktor hergelésére történt. Hát így állunk. A magyar nemzeti idiotizmus győzedelmeskedni látszik az értelem felett.

 

 

Komment 0 | Reblog! 0 |

Az orbáni egyházállam egyetlen képben

Címkék: szekularizmus, egyházállam

(Akinek elsiklik felette a figyelme: a képen az irány a lényeg!)

***

A nyári, nagy átnevezési hullámban nagyobb figyelmet kapott a Moszkva tér átnevezési ügye, mint a Köztársaság téré. Nyilvánvalóan azért, mert egy jobban szeretett, forgalmasabb hely. Pedig a Köztársaság tér átnevezése sokkal súlyosabb álnokság volt Tarlós Istvántól.

Itt az idő,.... itt az idő, hogy a Köztársaság tér ügyét is elővegyük. A Moszkva tér átnevezéséhez ugyanis legalább szállított a jobboldal egy ideológiát - melynek őszinteségét és érveit is lehet vitatni- de a Köztársaság tér átnevezése merő bigott katolicizmus, és természetesen az Orbán kormány diktatórikus ösztöneinek megnyilvánulása.

Az átnevezősdi, ahogy erről sok szó esik, sok névtáblacseréjével jár. Némi zűrzavarral, sok adminisztrációval, az ott lakóknak sok fáradtsággal, valakinek sok pénzt is hoz a konyhára. De a névtáblacsere egyik lehetséges mellékhatása lehet az is, hogy különféle hibákat követnek el.

Ugyebár van az az alapelv, hogy "ami működik, azt ne próbáld megjavítani!" Azért nem, mert a változás mindig hibák lehetőségével jár. A képen látható hiba, a gyengébbek kedvéért az, hogy az új táblán a házszámozás irányát fordítva adják meg. Semmi nem utal arra, hogy ez photoshopolás lenne. Bizonyos kommentek megerősítették, hogy a tábla valóban így van kint. Ha pedig így van, akkor erről azt gondolom, hogy persze valószínűleg véletlen,  de mindenképpen szimbolikus, freudi elszólás.

Szimbolikus, hogy ezt a teret egy pápáról nevezték el, és efféle "csodák" hozzá is asszociálhatóak lennének. De természetesen vicc lenne az, ha a Vatikán ilyen huncut "csodát" tulajdonítana egy pápájának. Ennyi humorérzékük nekik nincs. Mindenesetre, amennyire vicces ez az elképzelés, pont olyan ironikus a nem igazán mélyen katolikus Budapest közepén egy lengyel pápáról elnevezni egy teret. Ez viszont nem véletlen, ez Orbán II. uralkodásának egyházállami törekvéseiből fakad. Ez is egy intő jel. Bár sokkal komolyabb baj ennél az egyház nyomulása az oktatásban, hogy minél több fiatalt tudjanak agymosással magukhoz kötni. Sajnos emiatt sem háborodnak fel elegen.

Ugyanerről egy bővebb, politikai kritikát is magában foglaló cikket itt olvashatsz.

Komment 0 | Reblog! 0 |

Mit keres a Pápa a Parlamentben?

Címkék: ratzinger, szekularizmus, Politika

Joseph Ratzinger a német parlamentben fog beszédet tartani szeptember 22.-én, németországi látogatása alkalmával. A beszédre a német Keresztény-Demokrata (CDU) Párttól Norbert Lammert hívta meg.

Rolf Schwanitz egyike azon elvszerű embereknek, aki a beszédre nem fog elmenni, sőt, arra szólítja fel a Szociál-Demokrata Pártot (SPD), az egész frakció bojkottálja a beszédet, méghozzá az állam vallási semlegessége nevében. És igaza van. Mit keres a pápa a parlamentben? Milyen alapon beszél ott?

Egy német műsorban a ZDF-en olyan védekezéseket hallottam, hogy mégiscsak egyedi alkalom, hogy a pápa német, és még SPD-beli, katolikus politikus is azzal védte azt, hogy elmegy a beszédre, hogy ebből nem csinálnak rendszert. Mintha a szekuláris elvek megsértése attól elfogadható lenne, ha nem rendszeres. Mellesleg a fene se tudja, amikor így elkezdenek erodálódni az elvek, abból sokszor a végén rendszer lesz.

A zöldek is kritizálják az eseményt, de Volker Beck például megalkuszik azzal, hogy ha már meghívták, elmegy, és tisztelettel meghallgatja a beszédet. Ugyan aggodalmát fejezte ki abban, hogy akkor legközelebb kit is kéne meghívni. Mert ugye ha az állam már összefonódik a vallással, de semleges akar maradni, akkor tényleg, legalább hívjon meg mindenféle vallás képviselőjét. Mondom én. Speciel egy ateistát sem ártana. Teszem hozzá. De a legjobb mégis csak az volna, ha egyáltalán nem hívnának meg senkit. Mi a fene alapja van annak, hogy bárkinek akár csak politikai véleményét is elmondja a parlamentben, nagy tisztelet mellett, csak mert hisz valami furcsa dologban? Miért volna attól fontosabb a véleménye? Inkább kevésbé komolyan vehető. Mondom én. Én ugyan nem adnék olyannak véleményére, aki angyalokban, télapóban és hasonló mesékben hisz.

De a vallási semlegesség, és ezen túl, még a vallás-mentesség a demokratikus állam berendezkedésének bölcs, és alapvető szabálya, ezt katolikusok, és még a CDU képviselői is beláthatnák. Nem tudom, hogy merő önzőségből miért olyan bugyuták, hogy eldobják ezt az elvet. Ha mindenki ilyen bután volna önző, akkor elég hamar leamortizálódik az egész állam.

A zöldek az ellen is felemelik a hangjukat, hogy a pápa elleni demonstrációt nem engedélyezték a brandenburgi kapunál. Ez emlékeztet arra, ahogy nálunk Orbán Viktor befeküdt a kínaiaknak. De ez mondjuk nem ateista téma, úgyhogy erről ennyit. Mindenesetre hallatlan dolog, hogy egy demonstrációt egy ember miatt tiltanak. Aki ráadásul ilyen hülyeségben hisz. Mondom én.

Sajnálatos, hogy Németországban csak néhány párt kevés képviselője lép fel amellett, ami mellett mindenkinek ki kellene állnia: az alkotmányban rögzített vallási semlegesség, szekularizmus mellett.

Ha Magyarországra gondolok, akkor félek, hogy a KDNP is bármikor meghívhatja Ratzingert, Semjéntől bármikor kitelik az ilyesmi. És annak, hogy el is jöjjön, csak az az akadálya, hogy nem megy el akárhova. Azt is sejtem, hogy a Fidesz frakció boldogan asszisztálna egy ilyen szégyenletes dologhoz. Hűségesen tapsikolnának a kutyakomédiához. És attól is félek, hogy nálunk az MSZP-ben és LMP-ben talán senkiben nem volna annyi, hogy elvszerűen felemelje a hangját.

Ahogy végül is kevesen emelik fel a hangjukat az iskolák egyházi tulajdonba való csúsztatása ellen, és a gyalázatos egyháztörvény ellen. Ez utóbbi ellen persze van, aki fel emeli a hangját, mert van sértett. De ha csak elvekről volna szó, érdekek nélkül, akkor nem bízok én abban, hogy a magyar politikában volna egy szemernyi elvszerűség is.

Komment 0 | Reblog! 0 |

Nem sok idő kell már ahhoz, hogy arra ébredjünk, gyerekeinket csak egyházi iskolába lehet íratni,

 

***

Az Orbán-kormány egyháztörvényét, amely valójában persze inkább Semjén Zsolt keresztülerőltetése lehet, kritizáltam már akkor, amikor tervezet volt. Azóta élesítették, és pár szót szólnék róla kicsit más megközelítésből, és kicsit élesebben.

Amióta bevezették, a legnagyobb tiltakozást az újságokban én a Metodista Egyháztól láttam, amelyik kimaradt a pikszisből, nem ismerték el igazi egyháznak. A tiltakozás igazából a törvény elveit véve is jogos lenne, hiszen a Metodista Egyház valószínűleg nem jobban bizniszegyház, mint a nyertes egyházak, történelme is van, és bizonyos társadalmi tevékenységet is végez. Tehát a "jó" keresztény-fundamentalista vezetőknek igazából elvben meg kellene, hogy feleljen, legalábbis jobban, mint a Hit Gyülekezete, amely bekerült a pikszisbe.

Én a metodista egyház tiltakozásait a magam módján támogattam, ami annyit jelent, hogy például megosztottam másokkal a hírt. El lehet gondolkodni, hogy egy ateista például jó indokkal teszi-e ezt, és ha igen, miért?

Mint ateistának, természetesen a Metodista Egyház ugyanolyan butaság, mint a többi egyház. Jelentős különbség egyházak között nincs, legalábbis nem érdemes őket rangsorolni, és mondjuk szimpatikusabb, vagy nem szimpatikusabbra osztani őket, mert ehhez képest mindegyik akkora hülyeség, hogy ezek a kis különbségek nem osztanak, nem szoroznak.

Ugyanakkor egy ateista szinte egész biztosan a szekuláris állam elkötelezett híve. És mint ilyen, minden szekularimzust érintő kérdésben egyetért azokkal a hívő emberekkel, akik szintén szekulárisak. Az egyik legismertebb ilyen gondolkodó Gábor György, és azt kell, hogy mondjam, hogy a vallásos szekularizmus az egyike azon ritka vallási jelenségeknek, melyeknél felfedezhető a becsületes gondolkodás, tisztesség, elvszerűség.

Mert ugye mindegyik vallás esetében csábító az, hogy a hívő a vallás igazságát híve, annak egyeduralma mellett egye le a garast, és természetesen amellett álljon ki, hogy az ideális állapot, ha mindenki osztja hitét, és emellett, vagy ebbe beleértve, az állam is az ő hitét támogassa. A szekularizmus tehát egy hívő részéről némi önzetlenséget és megfontoltságot kíván. Bár az is igaz, hogy a kis vallások valószínűleg önzésből vannak a szekularizmus mellett, hiszen nekik érdekük, és jobban járnak, ha az állam vallásilag semleges, mintha elkötelezett lenne, és ezzel együtt valószínűleg valamelyik nagy vallással fonódna össze. Tehát érdekes kérdés volna, hogy például Iványi Gábor egy erősen metodista kormány és egyházállam esetében is kiállna-e a vallások egyenlősége mellett.

A vallások egyenlősége, és a vallási semlegesség, majd a szekularizmus, mint vallástól mentes államiság között van árnyalatnyi különbség. a vallási semlegességet például az alkotmány vallásszabadságról szóló paragrafusa mondja ki. A szekularizmushoz viszont nem véletlenül, az egyház és az állam szétválasztásának paragrafusa is kell, és van is ilyen az alkotmányban. A jövőbe hatályba lépő Tákolmányban is benne lesz.

Ugyanakkor Magyarországon a vallásszabadság és az állam és egyház szétválasztása már rég nem igaz. Már régen csak az alkotmányban lévő üres szöveg, amely a gyakorlatban nem érvényesül.

Először a Vatikáni szerződéssel rendült meg az állam és egyház szétválasztása, és tulajdonképpen az azóta folyó egyházállami építkezés ebből táplálkozik, ebből nőtt ki. Csak azóta az egyház által megszerzett iskolák száma elképesztőre nőtt, az egyházaknak nyújtott többlet-támogatás szintén. A kormányon egy ideje egy kifejezetten keresztény párt van koalícióban, és vallási témákban ők igen nagy teret is kapnak.

Nem sok idő kell már ahhoz, hogy arra ébredjünk, gyerekeinket csak egyházi iskolába lehet íratni, mert mindent elfoglalt az egyház, és oktatás területén az egyházállam kiépült. Ezek után hogyan is remélhetnénk, hogy gyerekeink ideológiailag viszonylag semleges oktatást kapjanak, és hogy hitüket vagy nem hitüket a saját szabadságuk és a családi viszonyok alapján, legalább állami elnyomástól függetlenül választhassák meg?

Nyilvánvalóan a jövőben a vallás Magyarországon terjedni fog. Ugyanis az egyházak hatalmukat és befolyásukat növelni tudják. Gyerekeinkre az oktatásban ráteszik a kezüket, és aztán, ha ez nem volna elég, akkor bizonyára még további "ösztönzése" is lesz a vallásosságnak. Például egyetemi felvételiknél, munkahelyi interjúknál, állami pályázatok elbírálásánál, és hasonló esetekben.

Csak remélni lehet, hogy hosszabb távon a józan ész ezt Magyarországon is túléli. Hogy a vallásos oktatás ellenére lesznek szabadon gondolkodók, ahogy a történelemben mindig is voltak. Csak remélni lehet, hogy minél több gyerek meg fogja utálni a hittanórákat, melyeket rájuk erőltetnek. Csak remélni lehet, hogy a gyerekek az iskolában, vagy más úton mellékesen megszerzett valódi tudás birtokában nevetségesnek fogják találni a hittételeket. Csak remélni lehet, hogy például a pedofil papokról szóló hírek hatására mélyebben elgondolkodnak majd a vallás és erkölcs kapcsolatáról, mint az a sekélyes kép, amelyet hittanórán beléjük akarnak verni.

De mindez csak kis öröm lehet a sok ürömben, mert a 21. században már nem ezeket a harcokat kellene megvívnunk a vallással. A vallásnak a 21. században már legfeljebb a lelki szegények otthonában volna a helye. Azaz társadalmi szerepének és főleg hatalmának rég le kellett volna áldoznia.

Nekünk ateistáknak egy olyan világ, ahol vallás-szabadság van sokkal jobb, mint egy olyan, ahol egyházállam. Pontosan azért, mert a vallásszabadság világában a vallások természetes degradációja zavartalanul folytatódhat. Számunkra elviselhetőbb hülyeség az, ha sok ember sokféle hülyeségben hisz, hiszen ezek inkább kioltják egymást, és egyébként is, már maga a vallások proliferálódása, diverzitása is demonstrálja, hogy hülyeségek.

Számunkra tiszta érdekből jobb lenne egy megosztott állapot, melyben a vallások egymás ellen is harcolnak. Ezért mi szívesen kiállunk a vallásszabadság mellett.

Természetesen azért is, mert jogi szempontból a vallásszabadságban a vallásmentesség szabadsága is benne van. Ha mindenki szabadon választhat vallást, akkor az gyakorlatilag azt is jelenti, hogy szabadon választhat hitmentességet, azaz ateizmust. A törvény minket is véd, nekünk is védenünk kell a törvényt. Mert egy demokráciában mindenkinek egyenlő joga van a hülyeséghez. Semelyik történelmi egyháznak nincs a hülyeséghez többletjoga a többinél.

És ismétlem, emberek, a magyar állam már nem szekuláris, Magyarországon az állam és az egyház már nem működik elválasztva, Magyarországon az egyházállam küszöbén vagyunk. Mert hagytuk, mert engedtük. Ateisták, és elvszerű szekulárisok, és bizonytalan emberek, akik azt hitték, ez nem veszélyes, nincs jelentősége. Most már itt van, sokkal többe fog kerülni helyrerakni a dolgokat.

Komment 0 | Reblog! 0 |

Mérő László csapodár természete és az isten

Címkék: vakok_országa, tudományfilozófia, könyv, hit_és_tudás

Éppen egy szörnyű Mérő László könyvet olvasok, az a címe, hogy "Az elvek csapodár természete". A cím szólhatna Mérő Lászlóról, hiszen a könyv tartalma irdatlanul csapodár, pongyola, pontatlan, sok helyen pedig butaság. Hogy nehogy azzal intézze el az olvasó, hogy zsigerből gyűlölöm Mérőt, mondok egy jó könyvet tőle, ezt is nemrég olvastam, és az nagyrészt jó, az a címe, hogy "Az érzelmek logikája". Ez utóbbi könyvet is sok helyen bosszankodva olvastam, de aztán rájöttem, hogy ami rossz benne, azt az előbbi könyvből vette át. De emellett az utóbbi könyv nagy része érdekes, fontos ismeretterjesztő mű, megfelelő háttérkutatással, referenciákkal.

De térjünk vissza a csapodár könyvre! Van ebben egy fejezet, ahol Mérő elkezd a hitről és istenről elmélkedni. Az első jel, ami mutatja, hogy ez csupán Mérő agymenésének terméke, hogy nem igazán nézett utána dolgoknak, nem gondolta át, az az, hogy az ateista szót is pontatlanul használja. Ő istentagadóként érti (114. oldal), ami ugye az erős ateizmusnak felel meg. Ennek megfelelően Mérő azt hiszi magáról, hogy hitetlenként, sőt, az ő kifejezésével értve hitvakként nem ateista. Ez nem felel meg az "ateizmus" szó etimológiájának és korszerű használatának, amely szerint Mérő gyenge ateista.

Komment 0 | Reblog! 0 |

ateista

Van élet a transzcendencián túl! Brendel Mátyás blogja

Facebook

Ateista és Agnosztikus Klub on Facebook

Címkefelhő

Utoljára kommentelt bejegyzések